Bartók Bélának a zene, valamint Nagyvárad iránt tanúsított odaadását mindig meg kell említenünk, hiszen köztudott dolog, hogy mint zeneszerző és mint karmester városunk zenekultúráját nagyban előmozdította. Bartók Béla összesen öt alkalommal koncerztezett Nagyváradon: 1922. október 24. (Színház) 1924. március 22. (Katolikus Kör nagyterme) 1924. október 11. (Katolikus Kör nagyterme) 1927. február 19. (Katolikus Kör nagyterme) 1933. december 14. (Újsagiró Klub) 1924-ben kétszer is megtisztelte művészetével zenekedvelő közönségünket: március 22-én és október 11-én. Tavaszi szólóestjén az európai zenekultúra legnagyobbjai, Domenico Scarlatti, Beethoven, Brahms, Chopin és Debussy zongoradarabjai szerepeltek, amelyeket elmélyedt, lényeget feltáró és a nagy alkotóknak kijáró tisztelettel tolmácsolt. Saját művei közül a Három burleszk, a Gyermekeknek, a Román táncok, a Medvetánc, és az Este a székelyeknél került bemutatásra. Műsorpolitikája azt az elvet tükrözte már első hangversenyei alkalmával is, amelyet később, 1931-ben, egy Octavian Beuhoz írott levelében így fogalmazott meg: "Vezéreszmém a népek testvéri szövetsége, ezt akarom szolgálni zenémmel".
1990 Ft online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes. 1691 Ft 15%
A Klassz a pARTon Fesztivál keszthelyi eseményeinek sora a negyedik napon (augusztus 26. ) egy délutáni koncerttel indult a Festetics-kastély Tükörtermében, a Kamara-Kör muzsikusainak lélegzetelállító műsorával. A fiatalokból álló zenei csoportosulás három taggal képviseltette magát: a művészeti vezető Radnóti Róza (zongora) partnerei Matuska Flóra (cselló) és Varga Oszkár (hegedű) voltak. Professzionális, érzékeny és koncentrált előadásukban az itthon még mindig nem eléggé gyakran játszott cseh szerző, Leoš Janáček hegedűre és zongorára komponált drámai Szonátá ja – az első világháború kitörésének évéből –, elhunyt lányára emlékező Pohádka (Mese) című darabja csellóra és zongorára, valamint az ugyancsak 1914-ben keletkezett Kodály Duó (hegedűre és csellóra) hangzott el. Mindhárom darabban, illetve felállásban érződött, hogy összeszokott kamarapartnerek muzsikálnak, akik félszavakból is megértik egymást. Varga Oszkár és Matuska Flóra (Fotó/Forrás: Klassz a pARTon / Oláh Gergely Máté) A Kamara-Kör koncertjével még korántsem ért véget a nap, 20 órától Balog József zongoraművész adott koncertet a 250 éve született Beethoven és a 210 éve született Chopin műveiből.
A Balaton-part jó levegőjén túl az utolsó két koncert hangvételében is segítette az ellazulást, a klasszikus és a populáris zene határait feszegetve. A reneszánsz komponista, Adriano Banchieri gondolatai jutottak eszembe mind Kertesi Ingrid és a Szent Efrém Férfikar, mind a Budapest Saxophone Quartet koncertjét hallgatva, aki szerint "a komoly és drámai művek mellett az embereknek szükségük van vidám, szórakozást nyújtó darabokra is. Csináld jól az egyiket és élvezd a másikat! " Nos, ennek az elképzelésnek mindkét formáció eleget tett.
Minden az Interkoncerten mint magyar, egyeduralkodó szervezővállalaton múlott, ám "nyugati" részről kellett hozzá egy Charles Fisher nevezetű producer is. Mindenesetre Ausztráliát huszáros rohammal bevették. Olyannyira, hogy a Festival Recording Studiosban 1971-ben elkészíthették a zömében Pataki László komponálta tételekből álló Devil's Masquerade című albumukat, miközben idehaza a Rottenbiller utcai stúdió közelébe sem juthattak… A következő esztendőben aztán Magyarországon is elérhető lett Az ördög álarcosbálja LP, amelyet az úgyszintén monopolista hanglemezgyár mindössze háromezer (! ) példányban volt hajlandó megjelentetni. Hogy lett volna igény többre is? Kit érdekel! Tény, hogy az illetékesek valamilyen okból kifolyólag "elfelejtettek" utángyártani… Erre csak jóval később, 1981-ben kerülhetett sor, akkor is Krém márkanév alatt. A nagylemez szürke egyenborítóban, de legalább valamivel nagyobb példányszámban került a boltokba. Az, hogy tizenkét esztendő múltán digitalizált formában is kiadták, nem sokat változtatott a jobb sorsra érdemes együttes korabeli hányattatásain.