A novellák Mikszáth szülőföldjén játszódnak. A földrajzi nevek többsége kitalált, a 15 novella valóságos és képzeletbeli helyeket tartalmaz. Az Ipoly, a Cserhát valós helyszínek, de a falunevek többsége fiktív helységre utal. Bodok alatt Mikszáth szülőfaluja, Szklabonya értendő, hiszen itt valóban megtalálható a több novellában is emlegetett savanyúkút. Majornok valószínűleg az író feleségének szülőfaluja Mohora lehet. A Bágy patak pedig a két falut a valóságban összekötő Kürtös-patak. Kürtős kemencéjű palóc ház belseje Az elbeszélések, novellák [ szerkesztés] Cím Tartalom A néhai bárány Hová tűnt egy tulipános láda és egy bárány? Bede Anna tartozása Két világszemlélet összeütközése Péri lányok szép hajáról Péri Judit szégyene, Péri Kati önfeláldozása A kis csizmák Mire jó a fösvény, szívtelen, gőgös Bizi apó hatalmas vagyona?
Bodokon indul, méghozzá egy hatalmas árvízzel, ami rengeteg tárgyat elvitt, és ezek közt volt Baló Ágnes hozománya (ami egy tulipános ládában volt) és Ágnes húgának a báránykája. Leírja a novella ahogy sodródik a Cukri (mert így hívja a bárányt) egyre messzebb, faluból faluba a ládával együtt. Miután vége lett az árnak azt sem tudták hol keressék az elveszett tulajdonukat. Egyszer a Baló lányok édesapja indult neki hogy megkeresse lányai elveszett tulajdonát, de nem jár sikerrel. Ágnes ezután úgy dönt hogy ő is megpróbálja a kutatást, és csak akkor hagyja abba amikor az egészsége megromlik a sok kudarc között. Egy napon négy férfi áll a templom előtt és azt beszélik meg hogy mitévők legyenek a tetővel kapcsolatban, ugyanis az beázik, amikor Ágnes odasúg a húgának "Nézd, Boriskám! Nézd meg jól azt a hosszú hajú magas embert, az vitte el Cukrit", mire a kislány megszólítja a Sós Pál nevű palóc urat: "Bácsi! Adja vissza a bárányomat! ". A nagy embert pedig csak annyit mond hogy nem tud semmilyen bárányról.