A ház szó birtokosát is jellel, birtokos személyjellel fejezzük ki: házam–házad–házatok. Sokáig – a magam iskoláskorában okvetlenül – a házam "m"-jét, a házad "d"-jét birtokos személyragnak tanultuk… A birtokos személyjel megnevezését újabban a toldaléksorrend szempontját figyelembe véve határozták meg. Vagyis? A hagyományos sorrend az, hogy a szótő után következik egy vagy több képző, utána a jel, és a szóalakot a rag zárja le: tér-ség-ek-ből. Ez a sorrend azonban felborulna, ha egy eddig ragnak mondott toldalék után még egy további toldalék következne: falu-m-ból. De ha az "m" toldalékot nem ragnak, hanem birtokos személyjelnek tekintjük, akkor a szerkezet "tő–rag–rag"-sorrendje "tő–jel–rag"-gá válik, tehát nem sérül a "szabály". És egy megjegyzés: ez a szemlélet a "gombhoz a kabátot" elv alapján működik, egy mesterségesen megalkotott "szabálynak" akar mindenképpen megfelelni – lehet, hogy épp ilyesmikért nem tartozik a diákok kedvenc tantárgyai közé a nyelvtan? És mit tudnak a régi nevüket most is viselő "igazi" ragok?
A jel nem v�ltoztatja meg a sz� jelent�s�t, csup�n egy jelent�smozzanatot kapcsol a jelent�shez (t�bbes sz�m stb. ). Ha van k�pz� a sz�ban, akkor k�zvetlen�l a k�pz�t k�veti; egy sz�alakban t�bb jel is k�vetheti egym�st. A rag z�r�morf�ma, teh�t mindig a sz�alak utols� morf�m�ja. A sz� mondatbeli szerep�t jel�li ki, ez�rt egy sz�alakban csak egy rag fordulhat el�. Minden hi�ny vagy t�ved�s pontlevon�ssal j�r. �t hiba eset�n m�r nem adhat� pont. II. r�sz legjobb, hatszor, megint ('ism�t'), orm�ny, szorongat, sz�nk�, j�rda, fal� ('fal�nk ev�') alag�t, megint ('figyelmeztet�sben r�szes�t'), baleset, bel�gy, sz�kincs, fal� ('f�b�l k�sz�lt l�') �rt�kel�s: Minden hiba 1/2 pont levon�ssal j�r; 6 vagy t�bb hib�val nem j�r pont. T�vek: rak-, ferd�-, darazs-, tav-, sz�k�-, hav-, k�nny-, m�h-, le-, j�-, vol-, alud-, f�v-, �regsz- �rt�kel�s: Minden hiba 1/2 pont levon�ssal j�r. 10 vagy t�bb hib�val P�ld�k: 1 + 2 + 2 + 3 sz�p-�t-get-n�, hal-�sz-at-a 1 + 3 + 3 + 4 kert-jei-m-et, l�ny-om-�-t 1 + 1 + 3 + 4 kard-hal-ak-t�l, szer-t�r-am-ban 3 + 1 + 3 + 4 leg-nagy-obb-ra, leg-keves-ebb-en 1 + 3 + 3 + 3 l�ny-ai-m-�, fi�-k-�-i �rt�kel�s: Minden j� p�lda 1 pontot �r.
A jel és a rag megkülönböztetését nem minden nyelvtan tartja indokoltnak; ahol külön kategóriaként veszik fel, ott többek között úgy érvelnek, hogy a rag (a jellel ellentétben) szóalakzáró morféma, vagyis nem követheti más toldalék. A rag funkciója, hogy a szót beleillessze a mondatba. Az igét a személyrag segítségével egyeztetjük az alannyal és a tárggyal (ír ok egy levelet ~ ír om a levelet: az első esetben az egyes szám első személyű, alanyi – vagy általános – ragozású igealakot a szintén E/1 alannyal és a határozatlan tárggyal egyeztetjük, míg a második esetben az E/1, tárgyas – vagy határozott – ragozású alakot a szintén E/1 alannyal és a határozott tárggyal egyeztetjük); a névszókat és névmásokat tárgy-, jelző- vagy h atározószerepbe emelhetjük ( levelet, levélben, levélnek a széle). Végül érdekességként jegyezzük meg, hogy a képzők körében sem ismeretlen az azonos alakúság (homonímia) és az azonos jelentés (szinonímia) jelentéstani kategóriái. Az előbbire a -t morféma lehet szemléletes példa, hiszen szerepelhet képzőként (f él ~ fél t i az életét), a múlt idő jeleként ( fél t elindulni) vagy tárgyragként ( életé t).
Ugye, milyen megtévesztő a kategorizálás? Még a határozószót is pontosabbá tudjuk tenni egy másik határozóraggal: közelben, alulról, sokáig. Sőt, az indulatszó is kaphat ragot: pszt! -ek, jajból. A toldalékok – ahogy érintőleg már esett róla szó – halmozódhatnak. De mi a határ? Kisiskolások kedvenc példája az "elkáposztásítottalanítottátok". De vannak értelmesebb toldalékhalmazó szavak is: "megfellebbezhetetlenek", "jövedelemegyenlőtlenségekből"… Pszicholingvisztikai és neurolingvisztikai vizsgálatok szerint hét elemig vagyunk képesek követni egy-egy effajta szót. Utána az agy kikapcsol, már nemigen tudja követni az elemhalmazt. Vannak nem ennyire hosszú, de mégis nehezen követhető toldaléksorok is. Például ebben a mondatban: "Ezek a tevék egy ázsiaiéi. " A régebbi nyelvkönyvek előszeretettel kérdezgetik a jobb sorsra érdemes tanulót: "Kiéi ezek a könyvek? " Ami jobb, szebb így: "Kié ez a sok könyv? " Vagy az említett példa esetében: "Ezek a tevék egy ázsiai emberéi", "Ezek egy ázsiai ember tevéi".
Egyébiránt már az alapítólevélben is van egybeírt "rea", a "bokor" szó korabeli alakjához toldották: bukurea. A határozói jellegű toldalékból igekötővé válásra egyébként frissebb példáink is vannak. A már csak nyelvjárásokban létező mög – például: "a ház möge tele van gyümölcsfákkal" – szinte teljesen elvesztette eredeti szerepét, és "meg"-ként igekötővé lett. A változást megmagyarázza, hogy a "mögött"-nek van egy időre vonatkozó jelentése is. Ha valami elmúlt, megtörtént, az már a jelen "mögött" van: "már megcsináltam", "már megnéztem", "már megalakult". Az igekötővé lett "meg"-nek nemcsak a múltra vonatkozó, hanem jelen idejű, sőt jövő idejű használata is van: megcsinálom, megnézem, megalakul. Nem teszi vitathatóvá a magyar agglutináló voltát, ha különírtuk, írjuk, hogy "rea" vagy "mögött", "alatt", "mellett"? És hogy esetenként különírjuk az ugyancsak a toldalékokéhoz hasonló szerepű igekötőt is: "én csináltam meg", "te írtad alá", "mi megyünk el"… Nem, semmiképpen sem! Mindkettő határozói elem.
Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
14 vagy t�bb - vissza -
1) Megváltoztathatja a szó szófaját. a) képző b) jel c) rag d) mindhárom 2) Új szót teremt a) képző b) jel c) rag d) mindhárom 3) Megváltoztatja a szó jelentését! a) képző b) jel c) rag d) mindhárom 4) Módosítja a szó jelentését. a) képző b) jel c) rag d) mindhárom 5) Kapcsolódhat közvetlenül a szótőhöz. a) képző b) jel c) rag d) mindhárom 6) Több is előfordulhat belőle a szóban. a) képző b) jel c) rag d) mindhárom 7) Lezárja a szóalakot. a) képző b) jel c) rag d) mindhárom 8) Megelőzheti a szótövet. a) képző b) jel c) rag d) mindhárom 9) Egy szóelemben több szótő is szerepelhet. a) igaz b) hamis 10) Főnévből igét, igéből főnevet tud létrehozni. a) képző b) jel c) rag d) mindhárom 11) Mit jelent a morféma szó? a) képző b) jel c) rag d) toldalék e) szőtő f) szóelem 12) A tőmorféma rendelkezik önálló jelentéssel. a) igaz b) hamis 13) A toldalékmorfémának van önálló jelentése. a) igaz b) hamis 14) A bokor egy egyalakú névszói szótő. a) igaz b) hamis 15) A fut egy többalakú igei szótő. a) igaz b) hamis Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát.