Ekkor a darazsak közé vetik. Itt a begyébe szívja az összes darazsat. Közben beállít a burkus királyfi és megkéri a királylány kezét. Épp a hozományról egyezkednek, amikor a király meglátja és gyorsan a háta mögé rejti a kiskakast ekkor szabadítja ki a darazsakat. Az űzőbe vett király lezuhan a várfalról. A burkus királyfi hazamegy. A győztes kiskakas pedig begyébe szívja a kincsesláda tartalmát és szétszórja a falu felé. Utána hazatér a gazdasszonyához és visszaviszi neki a gyémánt félkrajcárt. Az eredeti népmeséhez képest a rajzfilm cselekménye több ponton is különbözik: török császár helyett király szerepel benne, a burkus királyfi az eredeti mesében nem szerepel valamint a darazsas próbatételnek is más a befejezése: ott az uralkodó feladja a harcot. A rajzfilmben a szereplők végig versben beszélnek.
Cookie (Süti) tájékoztatás Az cookie-kat, rövid adatfájlokat használ honlapjain, melyeket a meglátogatott honlap helyez el a felhasználó számítógépén. A cookie célja, hogy az adott internetes szolgáltatás használatát megkönnyítse, kényelmesebbé tegye. Az Európai Bizottság irányelvei alapján, az csak olyan cookie-kat használ, melyek az adott szolgáltatás használatához elengedhetetlenül szükségesek, ilyen cookie-k esetén elegendő a felhasználó tájékoztatása. Az kijelenti, hogy cookie-kban a felhasználó személyes adatait nem tárolja.
A kiskakas gyémánt félkrajcárja leírása Egyedül a felfuvalkodott császár nem hallgat a szép szóra; el is nyeri méltó büntetését, ahogy az a népmesékben lenni szokott. (Emlékszünk, ugye? "Ereszd ki, begyem, a darázst, hadd csípje meg a farát! ") Arany László százötven éve jegyezte le népmesegyűjtését, de a mai olvasót is ámulatba ejti a szöveg elevensége és humora. A címadó mesén kívül A kóró és a kismadár és A szomorú királykisasszony története kapott helyet a kötetben, amely Réber László böngészésre csábító, részletgazdag illusztrációival jelenik meg újra.
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1. ) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve "A délibábok hőse". 1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt. Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott. Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg.
Nemzedékek nőttek fel e híres mesén, melyet most Arany László tolmácsolásában kaphatnak meg a gyerekek. A keménytáblás könyvet Réber László remek illusztrációi díszítik. Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 1 750 Ft 1 662 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 166 pont 2 500 Ft 2 375 Ft Törzsvásárlóként: 237 pont 4 990 Ft 4 740 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont 2 490 Ft 2 365 Ft Törzsvásárlóként: 236 pont 1 560 Ft 1 482 Ft Törzsvásárlóként: 148 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 31 1