Szürke_Medve >! 2020. március 3., 18:51 Bocsásson meg, Agostino uram, de ezúttal Vico barátunk pártjára kell állanom, bár meglehet, hogy én más okból nevezem barbároknak a magyarokat, mint ő. Én szentatyánk parancsából több ízben is jártam Magyarországon és tanulmányoztam annak az érdekes népnek történetét. Tudom, hogy Mátyás király dicsőséges hadvezér és nagyszerű diplomata volt; hogy mennyit tett a tudományok és művészetek érdekében, azt a magam szemével is láttam, mert jártam a budai, visegrádi és tatai palotákban és kertekben, láttam a páratlan királyi könyvtárt és a gazdag gyűjteményeket. Mindezt láttam és kellően megcsodáltam. Valamit azonban hiába kerestem Magyarországon, pedig szerintem éppen ezen fordul, hogy barbár-e egy nép vagy nem. – És mi az? – kérdezte Fiametta, aki nagy figyelemmel hallgatta a vitát. – A polgárok együttes erőkifejtésének nagy alkotásai, amelyekkel Veneziában, Firenzében, Genovában és a legkisebb itáliai fészekben is találkozik az ember. – És mi következik ebből?
Háda János mintaszerűen adja elő Pasquinót, a testiében-lelkében nyomorék, púpos törpét. Tordai Teri a cigányasszony nyúlfarknyi szerepében is meghatározó erővel van jelen. Nemes Wanda bravúrosan hozza a kétszínű, ide-oda is füleseket szállító, megbántott, hiú luxusszajha Fiamettát. Orosz Csenge igéző és buja Violettaként csábítja az úrnője közelébe kerülő férfiakat. A jelentéktelen Giovanni Medicit Wass György, a munkájába belefeledkező Michelangelót Jánosi Dávid, a művészi terveit megvalósítani akaró Leonardót Báhner Péter, a visszahúzódó Raffaelót Kazári András, az alkalmazkodó, meghunyászkodó Hagri doktort Incze József, az aszkéta Márton papot Kanda Pál, Hanibált és a Fekete álarcost Nagy Lóránt játssza. A művészeknek a színi mesterség minden szépségét felvonultató tudását kiemeli Csík György hatalmas forgó díszlete, ami egyszerre alkalmas az épülő Szent Péter bazilikának, valamint Fiametta bűnbarlang-szobájának és Bakócz puritán szállásának bemutatására. Rátkai Erzsébet stílusos jelmezei nagymértékben hozzájárulnak a korhű hangulat felidézéséhez.
Ezt a cseppet sem könnyű megbízást Fazekas István költő, Jókai-díjas drámaíró vállalta, és olyan, veretes nyelvű, mégis a ma emberének is könnyen érthető dialógusokból álló művet készített Az élet kapujá ból, ami az első perctől az utolsóig leköti a közönség figyelmét, és nem csupán szórakoztató, hanem mélyen elgondolkodtató, sőt igencsak alkalmas áthallásokra, napjainkban történtekkel párhuzamba állításra. A darab cselekményideje nem hosszú, mindössze egy év, az 1513-as, és egyenes a vonalvezetése. Bakócz Tamás esztergomi érsek felismeri a török Európa elfoglalására irányuló terjeszkedésében azt a beláthatatlan következményekkel járó veszélyt, amit a muzulmán terjeszkedés okoz. Ennek, a Balkánt már leigázó és folyamatosan Európa közepe felé nyomuló térhódításnak a megállítását olyan összefogásban látja, amiben a magyarok a nyugati keresztény államokkal együtt vállvetve küzdenek. Ezért akar a nagy építkező és művészetpártoló katonapápa, II. Gyula utódja lenni, hogy összehozza ezt a szövetséget.
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom
Értem én, milyen megfontolásból lett ez a könyv berakva a NAT-ba - és éppen ezért nem tetszik. * Kis egyszerűsítéssel éltem itt, mert a könyv 1919-ben, tehát a békeszerződés konkrét aláírása előtt jelent meg, de születése és utóélete elválaszthatatlan attól a történelmi traumakavalkádtól, ami a világháborús vereségből, a Tanácsköztársaság tetteiből, illetve a kedvező békefeltételekbe vetett hit összeomlásából áll össze. ** Jellemző, hogy a kötet Dózsa nevének említésével zárul, meglebegtetve a szöveg fölött a parasztlázadás árnyát. Mert ugye mi történik, ha nincs erős kontroll alatt a nép? Csupa baj. (Érdekes viszont, hogy Dózsa nevét épp Bakócz veti fel, meglehetősen kétségbevonható ítélőképességgel. ).. Apr 19, 2021 Borsányi it was amazing Már értem, hogy miért jelölték irodalmi Nobel-díjra. Nagyon tetszett. Sci-fi and fantasy readers, don't miss out on the amazing new literature from African authors who continue to shape these genres... Welcome back. Just a moment while we sign you in to your Goodreads account.
Bakócz Tamás Szatmár megyei iparos-jobbágy családból származott, az egyházi hierarchiában érseki, bíborosi rangot, a világi hatalomban királyi titkári címet elérve, Rómába indult, hogy részt vegyen a pápaválasztáson. "Bakócz a magyar udvarban a velencei érdekek legfontosabb képviselője volt. " Velence támogatásával bíboros lett. Jogosult volt arra, hogy II. Gyula pápa halála után Szent Péter trónjára lépjen. Az író korabeli viszonyok közt meséli el a magyar bíboros velencei útját, esélyét a pápai trónra, az oszmánellenes terveket, a pápaság kettős helyzetét, amely "egyszerre volt a nyugati kereszténység egyetemes vezetője, másrészt egy nagyobb itáliai állam". Az első fejezetek a magyar bíboros megjelenését, egy római palota eleven csillogását, gyögyörű úrnőjének vendégeit mutatják be, csevegésükben a pápa lehetséges utódjai foglalkoztatják, hogy kicsoda Bakócz Tamás de ERDŐD, Strigóniumból, amit magyarul Esztergomnak neveznek. Szó esik Corvin Mátyás páratlan könyvtáráról, palotáiról, de mégis akad olyan vélemény is, amely barbárnak nevezi Magyarország népét.
Az élet kapuja by Herczeg Ferenc Open Preview See a Problem? We'd love your help. Let us know what's wrong with this preview of Az élet kapuja by Herczeg Ferenc. Thanks for telling us about the problem. · 9 ratings 2 reviews Start your review of Az élet kapuja Mar 19, 2020 Kuszma rated it liked it Tudom én, miért tetszett fiatal koromban. Mert pont azt mondta, amit hallani akartam: hogy nem a mi hibánk. És ez olyan a zsenge magyar léleknek, mintha selyemmézzel kenegetnék. Hiszen mi történik? Jön Bakócz, akit Isten is arra teremtett, hogy pápa legyen. És ha ő a pápa, akkor nincs se Dózsa-féle parasztfelkelés, se Mohács, se török hódoltság, és ha nincs török hódoltság, akkor nincs Habsburg uralom se, és ha nincs Habsburg uralom, akkor nyilván Trianon sincs, és ha nincs Trianon, akkor a regé Tudom én, miért tetszett fiatal koromban. És ha ő a pápa, akkor nincs se Dózsa-féle parasztfelkelés, se Mohács, se török hódoltság, és ha nincs török hódoltság, akkor nincs Habsburg uralom se, és ha nincs Habsburg uralom, akkor nyilván Trianon sincs, és ha nincs Trianon, akkor a regény üzenetét se a Trianon-trauma határozza meg*... szóval végeredményben lehet, akkor nincs ez a regény se.
– kérdezte Fiametta. – Azoknál a népeknél, amelyeket barbároknak szoktunk nevezni, csak egyes kivételes férfiak lelkében él az isteni szikra, a polgárok tömegében azonban nincs meg a közhasznú alkotások vágya. Egy-egy nagy uralkodó vagy államférfi ott meg tudja adni országának a műveltség kellő mázát, de ha meghal a nagy ember, akkor lepattan a máz, és megint előbukkan az ősi barbárság. Ezért van, hogy az ilyen népek történetében ismeretlen fogalom az állandó haladás, amely például az itáliai városokban véres polgárháborúk és ellenséges dúlások idejében sem akad meg teljesen, és ezért van, hogy barbár népeknél a nagyszerű fellendülés egy-egy rövid korszakára mindig a mélységes hanyatlás korszaka következik. 3 hozzászólás
És pont ezért van szükség egy józan, bölcs, határozott vezérre, aki megragadja a gyeplőt, és minket, a derék, bár rakoncátlan paripákat arra irányít, amerre irányulni jó. És ez a vezér ugye Bakócz. Vagy ha nem Bakócz, akkor (és itt Herczeg tiszteletteljesen a kormányzó úrra pillant) Horthy Miklós. Vagy ha nem Horthy Miklós, akkor (és itt Takaró Mihály úr szintén tiszteletteljesen oldalra pillant... de nem akarom tudni, kire gondol). Nem hiszem amúgy, hogy ennek a műnek a maga pőreségében a középiskolai oktatásban van a helye. Nem azért, mert rossz, hisz elég olvasmányos kis cucc. (Már ha eltekintünk tőle, hogy a végén belefulladunk abba a selyemmézbe, magyarjaink ugyanis olyan túljátszott erkölcsi tisztaságban lubickolnak a végén - vereségük ellenére, vagy tán épp azért -, hogy attól én érzem magam piszkosnak. ) Hanem mert: 1. ) Herczeg szabadon kezeli a történelmi tényeket: Bakócznak nem volt olyan egyértelmű esélye a pápai tiarára, mint ahogy azt Herczeg előadja, és ha meg is szerezte volna, egyáltalán nem biztos, hogy a katonai erejük zenitjén lévő oszmánokkal meg tudott volna birkózni.
Nagy Viktor rendezésében ott lapulnak a bő 500 évvel ezelőtti és a ma történései közötti párhuzamok. A Nyugat népei most is ugyanolyan megvetően és lekezelően bánnak velünk, mint a 16. században. Egyes mai nyugati véleményvezérek ítélete ugyanaz, mint Bakócz idejében. Európában másodrendű polgároknak tartottak~tartanak bennünket, akiknek ők oszthatják az észt, és nem tetszik nekik, ha nem úgy ugrálunk, ahogyan ők fütyülnek. A Nyugat iránt táplált illúziókkal már félévezrede le kellett volna számolni, de ez a kijózanodás valahogy még 2020-ban sem sikerült, Valamiféle jóságos és bölcs nagytestvérnek véljük a "fejlett" Nyugatot, holott csak önös és anyagias érdekei szerint cselekszik. Ez Az élet kapuja legfőbb mondanivalója és üzenete.